A 2012-ben létrehozott Nemzeti alaptanterv a kulcskompetenciák között sorolja fel a digitláis kompetenciát. A következő tevékenységeket emeli ki: ,,az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és –megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül” (19-20. oldal).

A NAT továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális kompetencia szükséges eszköze a kritikai gondolkodásnak, és a tanulás-tanítás fontos része az IKT eszközök és az internethasználat etikus módjainak megismerése. A kreativitás, az innováció és az információkeresés megfelelő alkalmazása szintén alapvetően fontos terület a NAT alapján.

Két saját szaktárgyam a magyar nyelv és irodalom és az angol. Úgy gondolom, hogy mindkét tárgyon belül megtalálhatóak azok a módszerek, melyeken keresztül feljeszthetem majd diákjaim digitális kompetenciáját.

Ebből a megfontolásból terveim között szerepelnek a következő feladatok és módszerek:

1. szövegek írása kézzel és digitális formában is: szövegszerkesztés tanulása MicrosoftWord-ben vagy egyéb szövegszerkesztő programokban

2. okostelefonos alkalmazások használata: attól függően, hogy minden gyermeknek van-e saját okoseszköze, ezeket az órán használnák kooperatív tanulás keretében. A diákoknak különböző információkat kell megkeresni a legrövidebb időn belül csoportokban; az információ értékelése és megbízhatósága is fontos szempont

3. prezentációk készítése: az információ előállítása, bemutatása és cseréje történhet meg így a NAT-ban is kiemelt szempontok szerint. Angolból és magyarból is lesznek választható témakörök, melyeket a tanulók opcionálisan dolgozhatnak fel. Fontos szempont itt a szóbeli szövegalkotás, folyamatos beszéd gyakorlása is

4. reklámok készítése: a 21. században fontosnak vélem, hogy felkészítsük diákjainkat a kritikai gondolkodásra és a versenyszférában rájuk váró kihívásokra is. A szövegalkotás és szövegszerkesztés gyakorlására jó keretet adhat a reklámkészítés, mely által a tanulók videókat és szlogeneket alkothatnak, és a meggyőzés, érvelés technikáit is kipróbálhatják. Magyar nyelvtanból a retorika tanulásánál, angolból pedig középszint feletti szóbeli gyakorlásnál tudnánk ezt hasznosítani.

5. online magazin: kiváló alkalom lehet arra, hogy a diákok online felületeken tervezzenek és alkossanak szövegeket. Nyilván nem csupán a szöveg tartalma, hanem a felület kinézete, képek, videók használata is fontos szempont egy online magazin készítésénél. Ezt mind magyar nyelven, mind angolul megtehetnénk. A digitális tartalomalkotás és –megosztás készségei fejleszthetőek így.

6. online kérdőívek: az értékelés újabb módszerét mindenképp alkalmazni szeretném mindkét szaktárgyi területemen. Az otthoni dolgozatítás felveti természetesen azt a kérdést, hogy a diákok ez esetben utánanézhetnek bizonyos válaszoknak: én úgy gondolom, hogy ezzel nincsen probléma! Fő célom, hogy problémamegoldó, gondolkodó diákokat neveljek, és ehhez elengedhetetlen, hogy megtanulják, mely információkat hol érdemes keresni. Úgy vélem, ez a való élethez igen közelálló feladat, mivel mi is utánajárunk forrásoknak, tartalmaknak, és nem fejből dolgozunk legtöbbször! Időkeretet viszont adnék az online tesztekhez, mert ez fontos szempont a munka világában is.

Az általam választott videó a 21. századi készségekről angol nyelvű, és az ausztrál távolsági tanulás egyik promóciós terméke. Azért ezt választottam, mert a videó felépíti és több érvvel is igazolja, miért kiemelten fontos az, hogy az oktatás is változzon éppen úgy, mint a világ körülöttünk. Néhány tény, melyet a videó is bemutat:

• 2000 új honlap készül el óránként a világban

• 35 órányi videót töltenek fel óránként a felhasználók

• 2 milliárd youtube videót nézünk meg naponta

• egy átlagos tanulónak 1000 Facebook ismerőse van, mire elvégzi iskoláit

Mindez azt bizonyítja, hogy a mai gyerekek rendszeres fogyasztói, előállítói és kommunikációs szereplői a digitális világnak. A problémamegoldás, kritikai gondolkodás, digitális tartalmak ismerete és előállítása, az online kommunikáció és információkeresés elengedhetetlen készségek egy 21. századi tanuló számára. A világ felgyorsult: egyre több ember él a Földön, egyre kevesebb erőforrás elérhető számunkra, egyre képzettebb az átlagember, és egyre több a bizonytalanság körülöttünk. Minderre nehéz felkészíteni az iskolában a diákokat, hiszen valószínűleg rengetegen közülük olyan munkakörben fognak dolgozni, melyek jelen pillanatban még nem is léteznek!

A videó ezek után felsorolj a világ azon országait, melyek próbálnak lépést tartani a digitális világ által támasztott új elvárásokkal:

• Dél-Koreában csak digitális tankönyveket használnak, hogy a diákok bárhol és bármikor tanulhassanak

• Dániában használhatják az Internetet tesztek írásakor

• Az Egyesült Államokban saját maguk állíthatják össze órarendjüket, tutorális programokban vehetnek részt

• Ausztráliában válaszhatják a távolsági tanulás opcióját, melynek keretéb belül digitláis közösségekben sajátíthatják el az iskolai tudást

Azért választottam ezt a videót, mert rendkívül jól rendszerezi és vázolja fel a mai iskolák és a globalizált világ közötti különbségeket és az ebből adódó feszültséget... A világ változik, és az oktatás sem maradhat le!